Az előző poszt folytatásaként készítettem még egy levélpapírt. Ez talán jobban Mikulásosra sikerült. Az előző papír inkább a Jézuskás színvilágot tükrözi. A képre kattintva található a nagy méretű kép, ami a jobb gomb menü segítségével lementhető. Nyomtatás után azonnal felhasználandó!

… feladni a kívánságlistát a Mikulásnak! Különben honnan is tudhatná, hogy mit szeretnék ajándékba? Állítólag mindenkiről tudja, miről álmodik, amit én nem hiszek el, mert akkor a sok információtól akkora feje lenne, hogy nem férne be a kéménybe. Amúgy nem tudom miért a kéményen át jön, ilyenkor soha nem zárom kulcsra az ajtót. Én általában igyekszem mindenféle előkészületet megtenni a “Mikulásvárás”-hoz. A protokoll szerint kitakarítom a cipőt, ebbe teszi az ajándékot( ha dömpert kérek Mikulásra, akkor azt nem tudom, hogy oldja meg, de az már legyen az ő gondja). A tejet és a kalácsot azért rakom ki, hogy ha megéhezik, tudjon enni. A szappant meg azért, mert mégis csak fekete az a kémény.

Lényeg a lényeg, levélíráshoz hasznosabb formanyomtatványt használni. A letöltéséhez erre a linkre kell kattintani, majd a jobb gomb menü segítségével lementeni, utána nyomtatni.

Élnek közöttünk olyan madarak, akik a hideg beköszöntével nem költöznek délre, hanem emelt fővel várják a késő őszi esőt, a téli fagyot, a nélkülözést. Ők a Verébarisztokraták.

A témában elkészült az első scrapbook szettem, amit, ha minden jól megy, több folytatás is  követ majd. Az inspirációt az egri utazásom során látott verebek adták, erről már írtam egy posztban.

Ez most kivételesen nem tőlem tölthető le, hanem a scrap.hu oldalán található linkről egy hónapig.