Kipróbáltam a pauszra nyomtatást. Lézernyomtatóval kicsit behullámosodott a papír a melegtől és fakóbbnak tűnik a kapott kép a sárgásszürke papíron, mint a normál nyomtatópapírokon. Annyira nem is tapad meg a festék a keményebb felületen, ezért a dörzsöléstől letöredezhet. Ha tintasugaras nyomtatóval printelünk, a nyomtatófej elkenheti az ábrát és csíkos lesz a kép. Érdemes kicsit túllőni a színeket, hogy fénnyel átvilágítva kontrasztosabbnak tűnjön az ábra a lapon.
A rajzolni sokkal kevesebben tudnak, mint ahányan gondolják azt magukról. Én sem tudok, komolyabban soha nem is tanultam. Annyit tudok, ami az általános iskolában rám ragadt. Vannak olyan technikák, melyeket nem hogy nem sajátítottam el, de még nem is hallottam róla. Jelenleg ceruzával és radírral kezdek hozzá az önkifejezéshez. Újabban kisebb képeket szoktam rajzolni, már régen búcsút mondtam a grafitnak és a szénnek. Töltőceruza-radír kombót használok. Igaz, hogy a volt rajztanárom kb. eltörné a kezemet is ha megtudná, de nekem ez így teljesen megfelel.

A rajzot sok-sok éven át rengeteg kitartó gyakorlással tanulni kell. Az a sok “hogyanrajzoljunkkönnyengyorsan” album amit a könyvesboltokban bálázva árulnak, az semmit nem ér. Van ugyan benne sok hasznos tanács, azonban lépésről lépésre sok türelemmel, kitartással, megfelelő tanári útbaigazítással sajátítható el a művészi tudás. Sajnos már több a művészkedő, mint a művész, akik inkább megmagyarázzák és nem csinálják az alkotást. Persze senkit nem akarok elbátortalanítani, sőt, azt javaslom, hogy aki szeret, az rajzoljon minél többet, mert a gyakorlásnál nincs jobb módszer a tudás elsajátításához.
Otthoni használatra többnyire tintasugaras nyomtatókat használunk, mert maga a printer olcsó, és sokfajta hordozóanyagra lehet vele printelni. Papírra, fotópapírra, fóliára, vasalós matricára, borítékra, egyes típusok még az erre a célra gyártott cd-dvd lemezeket is támogatják. További nagy előnye a tintasugaras nyomtatóknak, hogy az újabb típusok teljesen kihasználják a papír méretét és nem hagynak fehér keretet rajtuk. Ám nagy hátránya, hogy a régebbi példányokba nagyon drága a festék. De nem is a festékpatronokért kell igazán a zsebünkbe nyúlni, hanem a papírok teszik költségessé az ilyen fajta típusú nyomtatók használatát. Ez azért van, mert csak a speciális papírokkal lehet telt színű, nem fakó képeket készíteni. A festék nem a papír felületén marad meg, hanem beszívja és a kép fakó lesz. Ilyenkor a papír úgy működik mint a szivacs, sokkal jobban fogyasztja a patront és be is hullámosodik. A tintasugaras nyomtatókhoz gyártott papírok el vannak látva spéci felülettel, ami megakadályozza a festék beszivárgását a papír mélyebb rétegeibe. Ezek a papírok nagyon drágák, nekem a legolcsóbban 60 forintért sikerült hozzájutnom darabjáért, de nem ritkák a 200-300 forintosak sem. Ám léteznek olyan archív papírok, amik a megfelelő festéket használva és fényvédett helyen tárolva a gyártó szerint akár száz évig is megtartják eredeti színeiket.
Én váltottam. Vettem egy lézernyomtatót. A színes lézerprinter nem olcsó mulatság, egy jobb 60-70 ezer körül indul és a felső határ a csillagos ég. A másik drága pontja az utántöltés, ami ismét 70-100 ezer forintba kerül(a négy szín összesen). Ezek a kazetták viszont sokkal tovább bírják mint a tintasugaras változatba kaphatóak, egy nagy kapacitású fekete patron akár 15.000 gépelt oldalra is elég lehet. Tehát összességében nem feltétlenül drágább, csak eleinte sok pénzt kell belefeccölni. És a lényeg. Ehhez a típushoz nincsenek mindenféle extra hordozók, csak papír és fólia. A papírból is csak matt, fényeset sem gyártanak. Ám gyakorlatilag az egy forintos 80-90 grammos lapokra is szép képet tudunk printelni, és a 200-220 grammosokhoz is hozzá lehet jutni 16-20 forintért. De tulajdonképpen mindent megeszik ami nem túl vastag, nem túl szálkás és egyenletes vastagságú. Legfeljebb nem lesz szép a nyomás. Hátránya hogy, soha nem használja ki 100 százalékosan a papír felületét, mindig hagy kb. fél centis fehér keretet a szélén.
A fentiek csak saját tapasztalatból íródtak mindenki okulására. Volt egy remek Canon tintasugaras nyomtatóm, amit egy Epson lézerprinterre cseréltem le. Nem azért mert nem volt jó, sőt… hanem, mert nekem a tintasugaras nem felelt meg arra a célra, amire szerettem volna leginkább használni. Én általában matt kartonra nyomtatok és erre a lézer az alkalmasabb. Ennyi.
Az ötlet jön. Akkor, mikor ő akarja. Nem lehet erőltetni, siettetni, és az, akinek rengeteg ötlete van, az szerencsés ember.